Tagok

Havancsák Orsolya


1984-ben születtem Orosházán. Nagyon sokáig Mezőkovácsházán éltem és az éneklésbe is ott kóstoltam bele még általános iskolában, az iskolai kórusban. Ott fedezett fel 1998-ban Duma Zsolt a mezőkovácsházi Duma’Színház amatőr színtársulat vezetője és vett be a csapatba, ahol rengeteget tanulhattam nemcsak a színpadi játék tekintetében, hanem az énektudásomat is fejleszthettem. Számos karakterbe bújhattam a színházi darabok és énekes-táncos előadások alkalmával, melynek köszönhetően nagyon sok tapasztalattal gyarapodtam. Lehetőségem nyílt a szakmai megmérettetésre is, amelynek gyümölcseként három alkalommal hozhattam el a „Magyarország legjobb amatőr musical énekesnője” címet. Már 14 éven keresztül voltam oszlopos tagja a társulatnak, amikor Kepenyes Pál karmester-zenekarvezető jóvoltából kipróbálhattam magam az élő zene fantasztikus világában a Gyulai Garden Party zenekar és a Gyulai Big Band zenekar énekesnőjeként és ez nagyon tetszett. Nagyon élveztem a közönség reakcióit, a sokkal közvetlenebb kapcsolatot a hallgatósággal. Ezért úgy döntöttem magam mögött hagyva színházat a „zenekarosdinál” maradok. Így vezetett az utam az orosházi Mr. Shame zenekarba, ami számomra az igazi áttörést jelentette. Ebben a zenekarban öt nagyon mozgalmas évet töltöttem és Szőke Misi énekestársamnak, valamint a zenekar igen sokszínű repertoárjának köszönhetően rengeteg rutint és tudást gyűjtöttem a rendezvények alkalmával. A tapasztalatok gyűjtése közben úgy érzem megtaláltam a saját hangom, kiforrott a saját stílusom és mostanra részemmé vált a zene. Nem is tudnék élni nélküle, számomra ez az önkifejezés és fontos hogy ezt olyan emberek között gyakorolhatom akik emberileg és szakmailag társak és támogatnak, mint a Con Moto zenekar tagjai, szerintem csak ebből születhet egy igazi és profi produkció.

Vicze Gabriella


1988. február 15-én születtem Gyulán. Bár Sarkadon nőttem fel, gyulainak vallom magam, mert 13éves korom óta ott élek. Mindig is imádtam a zenét. Szerintem már Anyukám hasában is. Emlékszem, kislány koromban a Lambada volt a kedvenc számom és volt egy „pörgős szoknyám”, abban ráztam rá állandóan.  Otthon mindig szólt a Hi-Fi. Arra tanultam, arra aludtunk el esténként, Anya zenére főzött, mosott, takarított és közben jókat énekelt. Szóval…, így kezdődött. Az általános iskolai éveim alatt kerültem még közelebb a zenéhez, amikor furulyázni kezdtem a sarkadi Talentum Alapfokú Művészeti Iskolában. 12 éves voltam, amikor egy hangszerbemutató keretén belül ebben az iskolában koncertezett a Gyulai Big Band zenekar. Akkor szerettem bele a szaxofonba és mondtam Anyának, hogy én bizony ezen a hangszeren szeretnék megtanulni játszani. Ő megvette az első szaxofonomat és rá három hónapra már a Gyulai Big Band-ben játszottam, kicsit később pedig tagja lettem a gyulai és békéscsabai tagokból álló Stage Line zenekarnak is. Attól kezdve biztos voltam benne, hogy zenei pályát fogok választani a továbbtanuláskor. A középiskolát a budapesti Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában végeztem el, majd 2007- ben felvételt nyertem a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Intézetbe. Közben családot alapítottam, született egy kisfiam, de az élet úgy hozta, hogy 2011-ben haza kerültünk Gyulára és itthon kezdtem új életet. Munkát kellett keresnem és a zene hirtelen csak hobbi maradt. A Polgármesteri Hivatal Igazgatási osztályán helyezkedtem el, közben bekerültem a gyulai Garden Party nevű formációba, mellette pedig besegítettem a békéscsabai Körösparti Vasutas Fúvószenekarban. Utóbbi nem tartott sokáig, de a Garden-t több, mint két évig csináltam. Aztán az is véget ért. Ekkor egyébként már a Pándy Kálmán Kórház Gazdasági osztályának adminisztrátora voltam és azóta is ott dolgozom. A zene területén sokáig nem sikerült elhelyezkednem. Semmi sem jött össze, és azt gondoltam, hogy komolyabb szinten a zenélés már nem is fog visszatérni az életembe. Mondhatni teljesen lemondtam róla. A hobbinak vége lett, eltettem a szaxofont, és úgy éreztem, a lelkem egy része meghalt. De aztán egyszer csak jött Misi és a Con Moto, akiknek hála most viszont újra azt érzem, hogy élek!!! 

Asztalos Andor


1971 június 11-én születtem Orosházán, amúgy Tótkomlóson vagyok és mindmáig ott is élek. Szüleim zeneszeretete és a hetvenes évek rock legendái (Led Zeppelin, Deep Purple, Uriah Heep…stb.) juttattak el odáig, hogy már óvodás koromban kiporoltam az ülőgarnitúrát – Anyám legnagyobb örömére – egyedi dobverőimmel (két görbe vállfa) !! 10 éves koromban jelentkeztem a tótkomlósi Úttörőzenekarba nagydobosnak, és itt elcsábultam a csillogó fúvóshangszerek irányába, ami azt eredményezte, hogy 15 évig a trombita volt a fő hangszerem. Természetesen a dobolás folyamatosan érdekelt, így otthon magam tanulgattam, szerkó híján több-kevesebb sikerrel. 1985-ben Szegedre kerültem, ahol épületdíszítő szobrászatot tanultam. Az első zenekart itt alakítottuk, ami a BÚGACSIGA nevet kapta, de már nem emlékszem miért. Az első szerkót 1986 nyarán sikerült megvásárolni egy lakodalmas bandától. A cucc: nagydob, pergő, lábcsin állvánnyal, oszt ennyi. Ezek után már könnyebb volt a tanulás, és még segítséget is kaptam egy akkori zeneművészeti főiskolástól, aki egy pár üveg sörért mutogatott ezt-azt. A BÚGACSIGA nem volt hosszú életű zenekar, ezért két év után – ami tartalmazott 2 koncertet is – feloszlott ! ’88 tavaszán már nagyobb rutinnal rendelkezve alakítottunk egy blues triót, ami a THE END nevet viselte. A zenekar 4 órai próba és egy sikeres club koncert után szétszéledt. 1989-ben visszakerültem Tótkomlósra, ahol tovább folytattam a gyakorlást és mellette természetesen még mindig trombitás voltam a Tótkomlósi Ifjúsági Fúvószenekarban. A trombitálást 1996-ban abbahagytam és ütősként a mai napig tagja vagyok a zenekarnak. 1991-ben keresett meg Rusznák Gyuri gitáros barátom azzal, hogy újra szeretné alakítani a SPECTRUM zenekart. Természetesen igent mondtam, mivel gyermekkoromban sokat bámultam őket nagy tisztelettel. A SPECTRUM csak 1992 tavaszán alakult újjá, mert engem elvitt a Császár katonának 1 évre ! Itt ismertem meg Ulrich Öcsit (basszer) akivel később több projectben is részt vettünk (lásd FIRST). 1994-ben született a lányom Márta, akinek az anyját, Alízt 1996-ban vettem feleségül, és aki szült nekem egy fiút is , Balázst ’97-ben. A SPECTRUM-mal egy idő után már nem csak bluest játszottunk, hanem (igaz ezt Sirokkó néven) elmentünk vendéglátózni, ami a család anyagi gyarapodásának feltételeit biztosította (ugye !). Ezt a zenekart 2001-ig szolgáltam, és ezután érkeztem 2001 nyár elején a nagysikerű FIRST együttesbe. Egyébként civil életemben nyomdászként dolgoztam egy orosházi nyomdában, aminek a zenekar néha hasznát vette (pl. plakát !!).Most pedig már hazai pályán nyomulok.

Kőszegi Zoltán


1985. január 1-jén születtem Békéscsabán. A zene ”szeretete” már korán megmutatkozott életemben, mivel Édesanyám koordinálása révén felvételt nyertem a Belvárosi Általános Iskola ének-zene tagozatára. Állítólag szépen tudtam énekelni… A korai években a kiskórus oszlopos tagjaként, majd később a nagykórussal számos énekkarversenyen szerepeltünk, emlékeim szerint elég kiemelt helyezésekkel. Zongorai tanulmányaimat 7 évesen kezdtem meg, ami végigkísért az általános iskolás évek alatt. Klasszikus gitározni 13-14 évesen iratkoztam be Varga Zsolthoz, először magántanítványként, majd lehetőségem nyílt zeneiskolásként folytatni. Hosszú éveken keresztül tagja voltam a Szendrey-Karper László Gitárzenekarnak, amellyel több tucat hangversenyt hagytunk a hátunk mögött a környező megyéktől kezdve a fővárosig. 2010-ben volt a 15 éves jubileumi hangversenye Békéscsabán. A közgazdasági szakközépiskola elvégzése után a gitártanulás nem maradt annyiban, a Magyar Táncművészeti Főiskolával párhuzamban lehetőséget kaptam a Bartók Béla Zeneművészetin is, ahol 3 sikeres év után átvehettem a bizonyítványomat. Ekkoriban alakult meg az első zenekarunk, ahová már, mint basszusgitáros csöppentem bele a lecsóba. Neverland. Ifjú titánok zenei hadviselése volt ez, az első rock ’n roll bulik, klubkoncertek, fesztiválok sorozata, van mire emlékezni. :D Led Zeppelin, Guns N’ Roses, Deep Purple, … és saját nótákkal próbáltuk csillogtatni ifjonckori tehetségünket. Majd egyszer csak vége lett. Utána kemény fába vágtuk a fejszét és megalakult egy nagyon tuti csapat, ez volt az Atonalic. Igényes, progresszív, dallamos rockzenét játszottunk, először instrumentálisan, később a zenekar vokális formát is öltött ÖNmagára. Amit meg lehetett csinányi az elmúlt években, azt megtettük. Viszont el nem qrtuk! Versenyeket, rockfesztiválokat nyertünk saját számokkal, felborzoltuk a kedélyeket Békés megyében és megyén kívül is. Büszke vagyok rá, hogy abban a csapatban játszhattam, igazán jó barátokká váltunk és mind a mai napig azok vagyunk. Rövid ideig működött ugyan, de annál nagyobb lelkesedéssel még két formáció, az Azara és a Nex. Jelenleg társastánc pedagógusként tevékenykedem és a mezőkovácsházi Hunyadi Gimnáziumban találkoztam kollégámmal, Láda Misivel évekkel ezelőtt, akinek köszönhetjük, hogy létrejött ez a fantasztikus rendezvényzenekar! :D

Láda Mihály


1977 augusztus 7-én láttam meg a napvilágot, Aradon. Zenei pályafutásomat hat évesen indítottam tangóharmonikán, ekkor még csak a családomat szórakoztattam. 14 évesen zongorázni kezdtem a battonyai zeneiskolában, ezzel egy időben csatlakoztam az ETNA nevű :D lakodalmas zenekarhoz, ahol az átlag életkor 50 év volt. Új értelmet nyert számomra a „szeszkazánok” fogalma. ( Na ezért alkoholmentes a zenekarom!).1995-ben alakítottam egy Quint nevű színház zenekart, akkor még mezőkovácsházi Crazy, ma már Duma Színháznak. Megváltunk pár kollégától, és immár négyen folytattuk Jazztronom néven. Igen sikeres bulikat tudtunk magunk mögött, több utcabál és esküvőt vezényeltünk le. Egyszer egy szép napon Szabó Csabika kedves dobos barátomat a Blues Király Deák Bill Gyuszi bácsi átcsoportosította a zenekarába. („Köszönjük Gyuszi bácsi! ”) Zenekarnak vége lett. Mérgemben letettem az előadóművészeti vizsgát ( O.SZ.K.), mert egyedül zenélgettem tovább. 2002-ben a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Karán, zongora tanszakon kezdtem tanulni. 2006-ban zongoratanár-kamaraművész diplomát szereztem. Zenetanárként 2002 óta dolgozom három iskolában. A MIXER zenekar harmonikása voltam, ahol lakodalmas és báli zenét játszottunk. 2004-től 2012-ig élt ez a formáció. Ezt a vonalat követve, 2012 őszén megalapítottuk a „méltán híres” :D Con Moto Quartett Rendezvényzenekart, mely később átalakult Party Band-é. Célomnak tartom a lakodalmas és báli zenén kívül, a fiatalok által kedvelt sláger zenéket is játszani.

Marksteiner Béla


1975 novemberében születtem Békéscsabán és azóta is ott élek. Amióta az eszemet tudom, mindíg szólt körülöttem a zene. Édesapám pánsíp művész volt és napi szinten tanulta az újabbnál újabb dalokat. Én 15 éves koromban kezdtem zenével foglalkozni. Akkor egy kemény metál bandát csináltunk a barátaimmal. Kb. egy év múlva elkezdtem dallamosabb zenéket hallgatni és ekkor megszületett az első komolyabb zenekarom a "The other side". Igényesebb rock formáció volt. Főleg saját számokat játszottunk, de azért néhány feldolgozás is szerepelt a repertoárunkban. Pl. Mr.Big, Poison, Extreme. Egy békéscsabai tehetségkutató versenyt sikerült megnyernünk. Akkoriban kezdtem gitártanárhoz járni, hogy tudjam is, miket fogok le a gitárnyakon. Dajka Krisztiánnál tanultam, aki azóta az egyik legkeresettebb session zenész Budapesten. Volt egy közös próbálkozásunk Krisztiánnal a Blue center nevü zenekarban, ahol basszusgitároztam. Beiratkoztam a Bartók Béla zeneiskolába, hogy a basszus tudásomat fejlesszem. Itt Horváth Eleknél tanultam. Később a hatására elkezdtem nagybőgőzni. Az éneklést kipróbáltam a békéscsabai Bartók vegyeskarban. Közben a könnyűzenei vonalon több formációban is szerepeltem gitárosként. Volt olyan, hogy egyszerre három bandában is benne voltam. A legismertebb zenekarom az Ektomorf azóta nemzetközi sikereket ért el. A vendéglátós időszak 1999-ben kezdődött. Akkor Balázs Palinál zenéltem két évig. Több "Dáridós" TV fellépésünk volt. 2 arany, 1 platinalemez és 3 országos turné az eredménye ennek az időszaknak. Legalább szereztem némi szinpadi rutint. Ezután igényesebb progresszív rock zenekarokkal próbálkoztam. A First Impression, majd Kőszegi Zolival közösen az Atonalic zenekar zeneileg fejlődést eredményezett. Volt olyan év, hogy három tehetségkutató versenyt is megnyertünk. A vendéglátózás folytatódott a Thomassy party band-nél, majd 2012-ben létrehoztuk a Con Moto Quartettet. Már az első próbán kiderült, hogy együtt is jól tudunk szólni. Azóta rengeteg lakodalomban húztuk a talpalávalót. A legjobb kritika a szakma részéről, hogy hitelesen szól minden. Szeretem az igényes hangszerelést és a profi többszólamú vokált. Ez a legtöbb formációmban megvalósult. A rock és metál szeretetét kiélvezzük a Hardwer zenekarunkban, amit párhuzamosan művelünk Asztalos Andorral a Con Moto mellett. Persze nem egy "motoros" lakodalomban előfordult, hogy kamatoztattuk a rock tudásunkat, amikor arra volt igény.